A babázást nem lehet abbahagyni …

Ugye, ha az ember egyszer belejön 😉 Ma reggel ismét babáztam. Közben eszembe jutott egy ima az Úr iránti természetes vonzalomról, ami az önmegvalósítás tökéletes szintje: „Uram! Tudom, hogy az ifjú leányok ösztönösen vonzódnak a fiatal fiúkhoz, és a fiatal fiúkban is természetes vonzódás él a fiatal lányok iránt. Azért imádkozom lótuszlábadhoz, hogy az én elmém is ugyanilyen természetes módon vonzódjon Hozzád!”.

Visszatérve a babázáshoz, a Mesés babák honlapján találtam még néhány érdekes gondolatot a babázás rejtelmeiről, amit idéznék a babás olvasóknak sok szeretettel (Idősebbek is elkezdhetik! Nekik azonban már a “Krisna baba” javasolt 😉 “A baba a gyermek egyik legfontosabb játéka, valóságos társa, hiszen a babázás a gyermek lelkére és fantáziájára nagy hatást gyakorol. A baba a lélek egy darabja. A fiúknak általában nem adnak babát, pedig – mivel nekik is van lelkük-, a babához is joguk van. A gyermek a babázás során önmagát éli meg: rávetíti örömeit, bánatait, és segíti feldolgozni életének mindennapi történéseit. Kedvenc babájával alszik, magával viszi idegen helyekre, ami ezáltal biztonságot nyújt a számára. Az igazi baba lelket melengető, puha tapintású, jó érzés megölelni, dédelgetni, gondoskodni róla, ezáltal feléleszti a gyermekben az igazi anyai, apai ösztönöket. A babák arca jelzés értékű, a végtagok egyszerűek. Ez az egyszerűség segíti megtartani a gyermekben élő belső képeket, és hozzájárul a fantázia fejlődéséhez.”

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s