Paraszt vagyok

paraszt 1
Ha valaki ezt mondta volna nekem úgy 20 évvel ezelőtt, másodpercek töredéke alatt ökölbe szorult volna a fejem, mégis önkéntelenül ez jutott eszembe ma reggel, amikor a Krisnakumári mellett  levő hegynyi komposztot talicskáztam át a rendeltetési helyére. Rájöttem, hogy iszonyú trendi dolog parasztnak lenni. Kb. annyival közelebb áll az ember a valósághoz, mint amilyen távol a játékkonzol előtt ücsörgő gyerek van. Amellett persze mégsem vagyok paraszt, hiszen minden reggel elrebegem azt az imát, hogy „Nem vagyok bráhmana, nem vagyok ksatrija, nem vagyok kereskedő, és nem vagyok sudra. Nem vagyok brahmacsári, családos, vánaprasztha vagy szanjászi sem. Csupán úgy tekintek magamra, mint aki az Úr Krisna, a gópik fenntartója lótuszlába szolgájának a szolgáját szolgálja. Olyan Ő, akár egy nektáróceán. Ő minden transzcendentális boldogság oka az univerzumban, és soha nem szűnő ragyogással örökké létezik.”

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s