Karácsonyi meglepetés magányosoknak

image

Néhány éve az Alpokban utazgattam így, karácsony tájékán. Az idő zord volt. Folyamatosan esett a hó, és fújt a szél. Azonban a fűtött autóban, élvezve az autópálya biztonságát, a táj gyönyörűnek és békésnek tűnt. Ausztriában jártunk. Utitársam, aki járatos volt a környéken, megemlítette, hogy Európában itt a legnagyobb az öngyilkosok száma. Karácsonykor! Valakit épp akkor hagy el a férje, vagy a felesége, üldögél otthon egyedül a hegy tetején lévő magányos kis tanyáján, amikor pedig mindenki telve van szeretettel. Még az is, aki egész évben visszatartotta 😉 A nejem néhány napja adománty gyűjtött. Találkozott egy keresztény úriemberrel, aki kifejtette, hogy csak a kereszténység az egyettelen igaz vallás, az összes többi a sátán imádata. De azért a helyre, idöre, és a körülményekre való tekintettel ő is adott adományt 🙂 Szóval magányosan hajlamosak vagyunk a dolgokat borúsabban látni. Persze, soha nem vagyunk egyedül, és valaki mindig aggódva figyeli minden lépésünket, de nem biztos, hogy minket ez érdekel. Van egy tervünk, hogy hogyan legyünk boldogok, és ha nem megy minden a terv szerint, akkor magunkba roskadunk. Egy idős barátom kereste meg régi kollégáját a minap. Szeretett volna neki segíteni. Az illető ugyanis magába volt roskadva. Meghalt a felesége. Idestova három éve. Ez tényleg szomorú dolog, de ettől az idő még nem áll meg. És senki nem mondta, hogy nem fog meghalni. Mondjuk inkább úgy, hogy a kollégát felkészületlenü érte az esemény. Sajnos ez a világ már csak ilyen. Az elején olyan jónak tűnik minden. Jó terveket készítünk, hogy majd hogyan tudunk békésen és boldogan éldegélni, és akkor jönnek ezek a nem várt események, és tönkre tesznek mindent. Ezért Krisna a Bhagavad gitában már rögtön az elején orvosolja ezt az alapvető problémát. Ne rakjuk magunkat túl nagy illúzióba. Ebben a születésben tapasztalunk majd örömöt és bánatot is, de ne nagyon éljük bele magunkat. Mind mind múlandó. Legyünk inkább józanok, és fókuszáljuk a figyelmünket egy olyan célra, ami nem múlandó. ” Az anyagi világ a legfelsõbb bolygótól a legalsóbbig a szenvedés birodalma, ahol az ismétlõdõ születés és halál az úr. Aki azonban, óh, Kuntí fia, eljut az Én hajlékomra, az sohasem születik meg újra!”

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s