Bármit . . . , csak azt ne!

image

Éppen szolgálatba indultam. Naru szokás szerint az ajtóhoz rohant, és megkérdezte mikor jövök, majd hozzá tette, hogy hozzak neki édességet. Mindenképp hozzak valamit. Bármit, amit találok. Erre viszakérdeztem, mert ismerem az izlését, de a válasza maradt a határozott “bármit”. A transzferszoba polcán csak datolyagolyó volt. Ez annyiból különbözik a többi édességtől, hogy a benne lévő édesítőszer maga a datolya. Van még benne pirított őrölt törökmogyoró, pirított szezám, kerob. Szóval finom, de nem az a klasszikus édesség. Egy kicsit elgondolkodtam. Ez is annyiba kerül, mint a többi, viszont pl. a nejem kifejezetten nem szereti. De legalább nincs benne fehér cukor. Megígértem, tehát valamin vinni kell. Vittem is kettőt. Ha csak egyet viszek, rögtön kitör a veszekedés. Kumári nem kérette magát. A másikat másnap délben bizony nekem kellett megtisztelnem. Este Naru újra elbúcsúzott: “Mikor jössz! Valami édességet hozzál. Bármit.”. Ezt nem tudtam szó nélkül hagyni:
– Bármit?! Tegnap hoztam datolyagolyót. Azt se etted meg! – dorgáltam meg finoman. – Bármit, csak azt ne!!! – válaszolta határozott eltökéltséggel.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s