Váratlan elhalálozás

image

Aki régóta a Narottamblog olvasója, a kép alapján szerintem már sejti, miről van szó. Igen, ez az a legendás sárgabarackfa, amely az évek folyamán több száz kg ízletes gyümölccsel ajándékozott meg minket. Volt olyan év, amikor még a budapesti Lélek Palotája imádott Istenségeinek is jutott a nektári kajsziból. Sajnos ez a dicső fa tavaly már csak úgy öregesen adta elő, ami azt jelenti, hogy pont annyit termett, amennyire a kis családnak szüksége volt. Még az idén is virágzott, de már csak rutinból. Valahogy úgy, mint a halott férfiak, akiket amiatt, hogy tovább nő a szakálluk, a ravatalozás előtt még borotválni kell. Azt mondják, a faültetés kifejezetten jámbor tettnek számít. Valószínűleg azért, mert egy fa számtalan áldással örvendezteti meg az embert élete során. Árnyékot ad, véd az esőtől, illatos virágokat hoz, némely fa levelei pohár illetve tányér gyanánt használható, valamint ízletes gyümölccsökkel lát el. Sőt, még halála után is nagyon hasznos. Kiszáradt teste lehet akár mutatós hintaállvany, vagy a dermesztő télire tüzelő. Ugyanez sajnos a mi testünkről nem mondható el. Haszontalan. Vagy ahogy a költő mondaná:
“Életed végén mit fogsz magaddal vinni?
Bordáid egyesével szétosztják majd
A kutyák és a sakálok között.
Ó elme, most kényelmesen alszol egy szép matracon,
De a halál után a tested szörnyen fog bûzleni.
Hány barátod és családtagod halt már meg?
Mennyi gazdagságot  csomagoltak  be  egy ruhába és vittek  magukkal?
Soha nem mondtad ki guru és Govinda neveit… “

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s