Minden szentnek maga felé hajlik a keze

image

Sokszor elgondolkodtam már azon, vajon hogyan keletkezhetett ilyen ostoba mondás, hiszen épp attól lesz valaki szent, hogy nem maga felé “hajlik” a keze. Kiváló példa erre az én két kis “szentem” is, akiknek leggyakrabban egymás felé hajlik a keze 😁

Advertisements

6 hozzászólás a következőhöz: “Minden szentnek maga felé hajlik a keze

  1. Krisztina Pesti szerint:

    A héten pontbezen gondolkodtam én is.Azt hiszem tudom a megoldást. A katolikus templomokban a szobrokon a szentek magukhoz szorítják a kezüket általában. Gondolom praktikus okokból, könnyebb lehetett ilyet önteni gipszből a végtag elhagyás veszélye nélkül. ☺ A többi szent ugyan nem hajlamos végtag elhagyásra de maximálisan élmnek a flexibilitás lehetőségével. Igen ,az enyémek is.

  2. Attka szerint:

    Én ezt találtam. Részlet Grétsy László magyarázatából:

    “Hogy ez a közmondás mit mond nekünk a szentségről, értelmezés kérdése. Az azonban elég valószínű, hogy nem a szentségről kíván valamilyen vallásfilozófiai bölcsességet átadni, hanem sokkal inkább egy hétköznapi tapasztalatot fogalmaz meg. Nem a szó szerinti értelemben vett szentséggel kapcsolatban mond valamit, hanem az emberi jóság és az emberi önzés vonatkozásában.”

  3. narottamblog szerint:

    Kétségtelen, hogy ezt a mondást is többféleképpen lehet értelmezni. Például nekem az is eszembe jutott, hogy ugyan eredetileg mindenki szent, mivel eredeti otthona a lelki világ, társulva az anyagi természet kötőerőivel tudata befedődik az “aham-maméti”, az “én ez a test vagyok és minden, ami ezzel a testtel kapcsolatos, az enyém” hamis felfogása által. Habár sajnos ez egy valós probléma, tapasztalataim szerint kevesen szándékoznak épp erre a jelentésére gondolni. Magamban elintézhetném a dolgot annyival, hogy rossz, aki rosszra gondol, viszont ami kifejezetten zavar, az az, hogy a mondás általános használatakor nem hogy helytelen, de még prédikál is egy nagyon negatív módon, sugallván, hogy “Minek törekedjen az ember tisztességes jellem kifejlesztésére, ha még a szentek is fiktívek?”. És teszi ezt úgy, hogy észre sem vesszük. Vicces szófordulatnak tűnik ugyan, mégis “hasít”.

  4. bonkáló éva szerint:

    Bizony hajdanán a hasonló dolgokért sarokba állítás járt. De Kumári igazán kicsi szentként viseli magát láthatóan. Sokszor lehetünk túl hirtelenek mi felnőttek is, szavainkban, cselekedeteinkben. De bocsánatot mindig lehet kérni egymástól.
    Alapvetően lehetünk “szentek és szeretettek” ahogy a két kis drága is az.

    • narottamblog szerint:

      Jaj, drága Éva néni, nem szeretnek ezek már a sarokban állni. 😉 Egyébként meg a Kumárit sem kell félteni. Amikor unatkozik, szinte kiharcolja, hogy a Naru “foglalkozzon” vele.

  5. bonkáló éva szerint:

    Hát a kis huncutkák majd így csiszolódnak össze! Ezzel is fejlődnek tulajdonképpen.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s