Csípős-fűszeres indiai savanyúság

image

Mikor életemben először megkóstoltam a zöld mangóból készült pickle-t, tudtam meg, hogy miért félnek az emberek a haláltól 😉

image

Ez a fajta általában csípős, kellemesen fűszeres és kiváló emésztést serkentő úgymond savanyúság gyakran zöld, majdnem érett gyümölcsökből készül.

image

Nálunk épp most érett meg az idő a  fügebokor második szüretelésére. A család apraja-nagyja kapva az alkalmon füge-pickle gyártásba kezdett. Már tavaly  is volt hasonló hirtelen felindulásunk amiről talán még bejegyzés is készült. A végeredmény azonban nem lett tökéletes.

image

Azokkal az ehetetlenül zöld fügékkel ellentétben a mai gyümölcseink szinte édesek, szóval igen jó eséllyeink vannak egy kitűnő termék előállítására ☺

Reklámok

“Lisztérzékeny” liszt

image

A Krisna-hívők egyik alapszabálya, hogy nem esznek húst, halat, tojást, gombát, hagymát. Emellett azonban vannak olyan napok, mint például a mai is, hogy gabonát és hüvelyeseket sem esznek. Az egyik ilyen nap délutánját épp a konyhában töltöttem. Egy bizonyos lisztmentes lisztből készült parata sütögetése közben jutott eszembe, hogy bizony a sok szegény lisztérzékeny mennyire örülne egy zacskó ilyen lisztnek:

image

Ebben a lisztkeverékben nincs gabona, viszont ugyanúgy működik, mint a legjobb fajta fehér liszt. Sőt, talán még egy kicsit jobban. Állítólag a pizza is tökéletesen működik vele. Én most használtam ilyet először meglehetős elégedettséggel. A paratáim úgy fújódtak, hogy ne tovább 🙂

image

Ja, igen. És hogy miért nem eszünk ezeken a bizonyos napokon gabonát. Ennek hosszú a története, de a lényeg, hogy a paratatölteléken kívül ilyenkor valaki más is beleköltözik a gabonába 😀

Konyhában jártam

image

Jövő héten lesz egy nagyobb fesztivál. Annak főzési előkészületeiben sikerült részt vennem ma délelőtt.

image

És ha már ott voltam, kattintottam is néhányat a telefonommal. Sütöttünk édeset és sósat vegyesen.

image

image

Végezetül pedig néhány recept:

image

“Góvinda” vegetáriánus főzőtanfolyam

image

Tenap délután épp szolgálaba indultam, amikor az étterem előtt nagyobb piknik jellegű csoportosulásra lette figyelmes. Amint a központi alak körvonalaiból ráismertem kedvenc tanácsadónk személyére, realizáltam, hogy egy újabb vegetáriánus főzőtanfolyamnak lehetek a szem és fültanúja. Ő ugyanis az étterem és a közétkeztetés népszerű séfje.

image

A mesterszakács itt segítők bevonásával fűszerezi az előadást 🙂

Krisnás karácsony

A cím lehetne a “Nincs karácsony Krisnás könyvek nélkül” is. Mivel rohamosan közelednek az ünnepek, arra gondoltam, mihamarabb feladom az üdvözlőlapokat, nehogy a hétvégi nagy postai forgalom miatt a nyakamon maradjanak. Az eső esett, ezért gyalog indultam a faluba. Ez oda, s vissza több, mint 3 km. Nemárt néha egy kis testmozgás. A bhakti-jógik sportja egyébként is a gyaloglás. Útközben megálltam az irodán egy rövid ügyintézésre. Közben pedig találkoztam egy Krisnás könyveket áruló hölggyel. A kínálatából már csak egy hiányzott a gyűjteményembe. A rokonokra gondolva Regős Bendegúz kukoricagombócos idézete jutott az eszembe “Ide még vagy 5-öt!”. Ez a könyv ugyanis a legújabb vegetáriánus szakácskönyv, a hagyományos magyar konyha receptjeivel, a híres blogszakács, Hémangi anya feldolgozásában. Ráadásnak mindegyik mellé  kaptam egy dvd-t is, ami még jobban fokozta az elégedettségemet. Tehát akkor a szemerkélő esőben folytattam a gyalogtúrámat. Mikor a postai ablakon becsúsztattam a leveleket egy telefonszámla kíséretében, hirtelen baljós gondolatom támadt: “Csak nem lehettem olyan ostoba, hogy az összes pénzemet elvertem?”. Sajnos a sejtelmem beigazolódott. Pár száz forintnál több nemigen maradt a tárcámban. Kivert a verejték. “Én még egyszer meg nem teszem ezt az utat!”, tiltakozott az elmém, és gyorsan a megoldásokat latolgatta. Az volt a szerencsém, hogy Somogyvámoson legalább annyi bhakta lakik, mint Krisna-völgyben. Bár nem kenyerem szívességkérés, ez első házban való bekopogtatás után már boldogan lépdeltem vissza a postára.

A nő szerepe a konyhában

Egy kedves ismerős a minap feltett néhány főzéssel, étkezéssel kapcsolatos kérdést, amire megpróbálok egy kicsit bővebben válaszolni.

Ki főz a családjukban? Általában a feleségem, de ha az időm engedi, szívesen mentesítem e teher alól.
Ki dönti el, hogy mi legyen az étel? Ez a nehéz feladat sajnos engem terhel. Mivel én vagyok az árubeszerző, az én dolgom az is, hogy azokból az alapanyagokból változatos menüt kreáljak. A desszert azonban az én számomra is meglepetés.
A gyerekek segítenek a főzésben? Igen. A kicsi gyakran az anyja hátáról irányít, a nagyobb pedig minden lében kanál 😉
Étkezéskor együtt ülnek egymás mellett az asztalnál, vagy nemek szerint elkülönülve? Az étkezés menete elég speciális. Jobb esetben együtt ülünk le, de hogy ki mikor eszik, az a gyerekek hangulata határozza meg.
Ki szolgálja fel az ételt? Ez attól is függ, ki főzött. Amikor valaki a saját főztjét szervírozza, annak van egy sajátságos íze. Emlékszem, még Szegeden a vasárnapi lakomákat rendszerint én főztem. A program végén pedig alkalmam nyílott a felszolgálásra is. Reggel 10-kor kezdtem, és leírhatatlan íze volt, amikor a folyamatos pörgés után 18.30-kor én is megkóstolhattam a főztömet 🙂
A nő kötelessége ellátni a családját a szentírások szerint? A védikus hagyomány az, hogy a családok több generációja együtt él. A férfiak általában házon kívül dolgoznak, a nők pedig gondoskodnak a gyerekekről, az otthoni kötelességekről. Sokan vannak, így a teher többfelé oszlik. Nem megterhelő, és a társaság is kellemes. Ezzel szemben ma egy nőnek egyedül kell helyt állni a “mosás, főzés, takarítás, gyerekekről gondoskodás, stb” áradatában. Tehát a nő elsőrendű kötelessége életben maradni. Ennek megvalósulásához a jó kommunikáció is szükséges. Másrészt a nő ideális helyzete az anyaszerep. Ennek beteljesítése jelen társadalmunk felépítése miatt némiképp korlátozva van.
Mikortól ehetnek a gyerekek a többi bhaktával együtt a templomban? Ez nincs korhoz kötve. Ha a gyerek számára akad olyan táplálék, amit ehet, és ha a szülő tudja biztosítani, hogy a részvétele ne okozzon zavart az étkezés közben, akkor valószínűleg eredményes lesz a próbálkozás.
Rendeznek a gyereknek szülinapi zsúrt? Kiket hívnak meg? Milyen ételeket hoznak, és Önök miket készítenek? Mi nem szoktunk ilyesmit rendezni, de ennek sincs akadálya. Másrészt pedig a születés, amellett, hogy egy rendkívüli lehetőség életünk tökéletesítésére, abszolút szempontból nem egy dicsőséges dolog. Azért nem, mert az anyagi világban születtünk meg, ami ” a legfelsőbb bolygótól a legalsóbbig a szenvedés birodalma, ahol az ismétlődő születés és halál az úr.”. Ettől van egy jobb hely, amelyről személyesen az Úr Krisna beszél a Bhagavad gítában: “Az Én legfelsőbb hajlékomat nem nap vagy hold, tűz vagy elektromosság ragyogja be. Aki egyszer eljut oda, többé már nem tér vissza az anyagi világba.”

Mi az Ana Prasana szertartás jelentősége? A gyermek a születésétõl fogva anyatejet fogyaszt. Ennek a szertartásnak a során megkapja az elsõ gabonát, ami általában tejben és cukorral készült édesrizs, amit a m¡rtiknak ajánlanak fel. Persze a gyermek szoptatását ezután nem kell abbahagyni, sõt, minél tovább szopik, annál egészségesebb lesz, viszont most már másfajta, könnyen emészthetõ táplálékot is fogyaszthat. A ceremóniát tűzáldozat kíséri. A fiúgyermekek esetében a hatodik vagy nyolcadik, a lányok esetében az ötödik vagy hetedik hónap során kell bemutatni ezt a szertartást, nem szabad azonban a negyedik hónap elõtt vagy egy éves kora után bemutatni. A ceremónia alkalmával különbözõ tárgyakat helyeznek a gyermek elé, és attól függõen, hogy melyiket fogja meg, következtetni lehet a jellemére. Ha a könyvek felé nyúl, akkor tanult lesz, ha a pénz felé, akkor gazdag, ha egy földdarabot fog meg, akkor földbirtokos lesz, ha egy tál gabonát, akkor egészséges lesz.
Milyen gabona, amit adnak neki (nyers/ főtt?) Főtt. Miért a lelki tanítómester végzi? Nem csak ő szokta, de ha az adott időben elérhető közelségben van és elvállalja, az nagy megtiszteltetés a számunkra. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, ami lehetőséget ad a vele való társulásra. “Ha eljutunk a mennyei bolygókra vagy megszabadulunk az anyagtól, még az sem hasonlítható össze annak az értékével, ha csupán egyetlen pillanatot is eltöltünk az Úr bhaktájának társaságában. Mit mondhatnánk akkor az anyagi áldásokról az anyagi jólét formájában, amelyek azok számára vannak, akikre halál vár?” Az apák is ott lehetnek? Igen, sőt kötelező 🙂 Sok teendő van ilyenkor a szertartás körül. Ezáltal lesz a közösség része a gyermek? Ha a részesedést az elfogyasztott gabona alapján számítjuk, akkor igen 🙂 Egyébként ilyen jelentéséről nem tudok. Létezik-e más szertartás ami kapcsolódik az ételhez? Az étkezés mindig része a szertartásoknak. A végén kedvező megvendégelni a vaisnavákat.  Amikor a baba megszületik? Igen, akkor is van egy rituálé.

Babaetetés

1. Végy egy kanál puffasztott amaránttal kevert reszelt almát.

2. Kóstold meg, lehet, hogy túl jó neki!

3. A kanál végén lévő második falatkát óvatosan helyezd a szájacskájába.

4. Ha tiltakozik, egy kis erőszakot is bevethetsz 😉