A tehénpásztorfiúk napja

image

“Tudom én jól, az a baja a világnak
hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák.”
Regős Bendegúz
Egy igen bölcs tehenész legény.
(bár azt még ő sem tudta, hogy a világot valójában tényleg  egy transzcendentális tehénpásztorfiú irányítja)

A kudarcba fulladt “Legelső Legelés” szemle

image

Bő 1 hét lázas betegeskedés után a család apraja kezdett magához térni. Épp időben, mert vasárnapra volt előirányozva az évente megrendezésre kerülő, nagy tömegeket vonzó Krisna-völgyi “tehén-reptető” program. Tavasz elején, mikor a tehenek először szabadulnak be a zsenge, kövér fűvel teli legelőre, szinte úsznak a levegőben, és a boldogságban 🙂 Szóval a délelőtti program adott volt. A nejem még az ágyat nyomta az influenza maradványainak köszönhetően, én épp kezdtem volna belázasodni a hosszú és fárasztó hét után, de a gyerekeket ez mit sem zavarta az eseményre való felkészülésben. Bivalykürtöt, “bocietetőt”, csattogó talpú fakakast és még számtalan létfontosságú dolgot ragadva magukhoz a templom felé vették az irányt. Időpont tekintetében kicsit tájékozatlanok voltunk, ezért azt a pár órácskát, ami a konkrét programig hátra volt, reményteljes várakozással töltöttük el a templomban illetve a tehenészetben bocisimogatással, előkészületek szemrevételezésével, miegymással.
image

A korán érkezők tábora nem csak belőlünk állt.
image

De nekik is akadt látnivaló bőven…
image

…és még azon felül is 😉
image

Végül az ünneplő tömeg is megérkezett.
image

Sajnos a Kumárinak éppen akkor jutott eszébe, hogy fél a nagy bociktól és hogy azonnal haza akar menni, és ezt nem rejtette véka alá.
image

Mit volt mit tenni, az események további alakulását tisztes távolból, térképen szemléltük tovább.

A legfiatalabb Krisna-völgyi lakos

image

Tegnap hajnali kettőkor megérkezett Krisna-völgy legfiatalabb lakosa egy szürke üsző formájában. Ez többek között azt is jelenti, hogy “szürkül” az állomány, vagyis egyre több lesz a tirolban honos borzderes fajta. Annál is inkább, mivel a múlt héten 3 magyar tarkától vettünk végső búcsút. Visszatértek az örök vadászmezőkre. Legelni 😉 Ők már a 20. életévüket taposták, ami emberi évvel számolva közelíti a százat. Ilyen nagyon ritkán fordul elő más tehenészetekben, mert miután úgymond nem gazdaságos a tartásuk, lemészárolják őket. Szóval az állomány szürkül. Az is igaz, hogy a képen nem szürkék, hanem barnák, de nem is bocik, hanem valami rénszarvaszerűségek. Ezt dobta ki a google keresője az újszülött tehénre. Mentségemre legyen mondva, ha íly ítéletidőben kimerészkedek hiteles fotókért a tehenészetbe, azt a bejegyzés talán már csak az örök vadászmezőkön láttuk volna viszont 🙂

1 éves

Ma lett 1 éves Krisna-kumári (…előtte volt még 9 hónap, de ott olyan szűk volt a hely, hogy azt az időt inkább nem ünnepeljük 😉 Nos ebből az alkalomból tekintsetek meg egy rövid filmet, amit szintén egy Krisna-völgyi kislány készített. Ő már talán 7 éves is megvan. A film egyébként egy pályázatra készült, aminek tegnap járt le a határideje. Kívánjuk, hogy dobogós legyen. Második, vagy harmadik. Az első helyre mi pályázunk a “szénás” filmmel 😉

Téli komposztpakolás

A minap a komposzt lerakó helyen összefutottam régi ismerősömmel, Krisna-völgy szaxofon művészével.

Érdekes kontraszt. A nagy fesztiválokon ő a kírtanák sztárja, hétköznap pedig a nappali mínusz 15 fokban pakolja a tehéntrágyát. S mindezt a legnagyobb elégedettséggel és jókedvvel. Itt épp egy hegynyi anyagot villázott le a kocsiról. A róla készült képekről valamint a találkozás körülményeinek hangulatáról egy vers jutott eszembe, amit Krisna mond a Bhagavad gítában:

Aki egyformán bánik barátaival és ellenségeivel, aki tiszteletben és gyalázatban, hidegben és melegben, boldogságban és boldogtalanságban, hírnévben és szégyenben egyformán kiegyensúlyozott, kerüli a rossz társaságot, mindig csendes, mindennel elégedett, nem törődik semmilyen hajlékkal, szilárd a tudásban, s odaadó szolgálatba merül, az nagyon kedves Nekem.

Nem mindennapi ember. De hát ugyan mit is kezdhetne  manapság az egyetemi diplomájával? 😉

Ja, és hogy én mit kerestem mínusz 15 fokban a komposzthalmoknál? Arról is tudnék mesélni :DDD

Mi van, ha nincs kőolaj?

E kérdés inspirálására már sok tanulmány látott napvilágot különböző szakemberek tollából. Egy dologban mindenki egyet értett. Ha elfogy a kőolaj, akkor bajban leszünk. Tulajdonképpen már most is bajban vagyunk, mert az életünk egy olyan dologtól függ, ami nincs összhangban Isten akaratával. Ezt valahogy meg kell érteni. A probléma csak az, hogy amikor ezt belátjuk, még semmi nem fog megváltozni. A változáshoz idő kell. Az alatt az idő alatt talán még egy generáció is fel tud nőni. Szóval sok idő. És amikor rá vagyunk kényszerülve a nélkülözésre, nagyon nehéz bármi egyében is változtatni.