Bölcsesség férfi bicikliről

image

Most jöhetnének azok a jó tanácsok, melyek a 4 méteres ‘lepedőszoknyában’ történő kerékpározást könnyítik meg, de nem azok jönnek. Kumárit szinte majd minden reggel kerékpáron viszem oviba. Kedvenc ülőhelye a váz. ‘Szőrén’ üli meg. Nem is tudom, miért vettem annak idején gyerekülést. Na mindegy. Reggelente Kumári hihetetlenül beszédes. Nem mintha máskor nem lenne az, de azt a közös 1 percünket  az oviig úgy kitölt, hogy szinte levegőt sem vesz. Szóval az egyik reggel imígyen dobta föl a témát: – Apa, én régen nem szerettem a Sringárt, most meg szeretem. Hogy lehet ez, apa?
Mi tagadás, ez a kérdés egy kicsit meglepett. Hirtelen lepörgött előttem a fél életem, főleg azon részek, amikor Kumári az óvodából haza érve ecsetelgeti, hogy ki a barátnője, ki éppen most nem az, és hogy miért. Válaszra még így sem akadtam. Szerencsére ő kisegített: – Ilyen az élet, apa?
– Igen, – erősítettem meg, mintha a számból vette volna ki a szót – ilyen az élet.
image

Hol fognak helyettem dolgozni?

image

Kumári délután már nem akart  visszamenni az oviba. Megígérte, hogy nem sok vizet zavar. Szép csöndben játszik, észre sem vesszük, hogy itthon maradt. Ez így is volt. Szép csöndben szétpakolta a lakást. Mikor elérkezett a rendrakás ideje , igencsak noszogatni kellett. Anya egy idő után megunta, és egy kicsit határozottabban rászólt: “Kumári, az oviban az óvónénik lehet, hogy elpakolnak utánad, de itthon senki nem fog helyetted rendet rakni!”. Kumárit szemmel láthatóan sokkolta a hír. ” – Anya, az óvónénik is ugyanezt mondják az oviban! Akkor most hol fognak helyettem rendet rakni?!”

A Guru tisztelete

image

Tegnap délután, évi Krisna-völgyi “látogatási kötelezettségüknek” eleget téve megérkezett szeretett bátyám és becses családja. A korábbi 8 fő mára  soványka 2 főre zsugorodott. Ennek több oka is van. Az egyik fia a menyasszonyával már itt lakik. Az egyik lánya szintén itt tartózkodik rövid 1 hónapot. A másik fia sajnos azért nem jött el, mert pótvizsgáznia kellett németből. Elvileg tudta az anyagot, a tanár mégis meghúzta. Állítólag tisztelettel volt vele. Hát igen. A tisztelet nagyon fontos. A védikus időkben a tisztelet nagyobb hangsúlyt kapott, mint maga a tananyag elsajátítása. Hiába tanult meg a diák egy dolgot a tanártól. Ha nem tanúsított megfelelő tiszteletet, a tanultak sem váltak a hasznára. A Mahábháratában ezt az elvet több híres története is példázza. Érdekes, hogy épp tegnap hallottam ugyanerről a témáról egy vendégvezetőtől, aki a vendégeknek beszélt eme misztériumról. “A tanár tisztelete kiemelt fontosságú. Tőle 100-szor jobban kell tisztelni az apát, mivel ő a második guru. Az anya pedig 1000-szeres tiszteletet érdemel, mivel ő a gyermek első guruja.” Kumári szintén nagyon tiszteli az anyukáját, amit tegnap sem felejtett el kifejezésre juttatni: “Anya, te olyan aranyos vagy, mintha már nem is ember lennél, hanem valamilyen állat!”cat_and_dog07 Szerintem valami ilyesmire gondolhatott.

Kommunikáció nőkkel

image

Egy közösségi programra indultunk Naruval és Kumárival cirka 30 perc késéssel. Már a domb tetején jártunk, mikor a nejem utánunk kiáltott. Nem voltam benne biztos, hogy ez történt, de mivel Naru megfordult és visszaszólt, megnyugodtam, hogy az idő előre haladtával mégsem süketültem meg teljesen. Szóval volt némi adatátvitel, Naru helyeselt, megfordult és ballagtunk tovább. Mikor Naru mellénk ért, Kumári kíváncsian megkérdezte: – Mit mondott anya?
– Nem hallottam – válaszolta Naru -, csak mondtam neki, hogy “Jó”.

Tolerancia

image

Anya finoman közölte Naruval, hogy az artikulálatlan üvöltés és a meghitt családi légkör nem egészen  összeegyeztethető. Naru pillanatok alatt megfejtette a megoldást, amit nem rejtett véka alá: “- Anya, ha nem tudsz úgy élni, mint egy állat, költözz el! “

Boldog születésnapot

image

Az egyik kis nebulónak most volt a szülinapja.
image

Az isiben van egy olyan hagyomány, hogy a társai körbe ülik az ünnepeltet, majd sorjában mindenki két mondattal köszönti.
image

Az “Azért örülök, hogy megszülettél…” kezdetűvel,
image

és a “Születésnapod alkalmából azt kívánom…” kezdetűvel.
image

Nos, ezek a gyerekek nagyon ragaszkodnak egymáshoz, szeretik, tisztelik egymást, értékelik egymás társaságát, és értik, hogy azt a kevéske időt, amit az Úr kegyéből most együtt eltölthetnek, nem szabad ostobaságokra pazarolni. A jókívánságaik, mint a következő is, ami az egyik kedvencem, szintén ezt tükrözi: “Születésnapod alkalmából azt kívánom neked, hogy ne rosszalkodj az órákon!” :mrgreen: