Tópart kemping

image

A kert végében, vagy tán még azon is túl, Naruék örömére felállítottunk egy sátrat. Közvetlen szomszédságban pedig ástunk egy homokozót. Már csak a homok hiányzik belőle. Viszont ha enyit esik, a végén még tó lesz belőle 😉

Reklámok

Gyors vega csokitorta

Ez volt életem első tortája. Már amit saját kezűleg készítettem. Egy ismerősömmel beszélgettem néhány hónapja. Épp panaszkodott, hogy kevés a bevételük. A felesége rendelésre készít tortákat, de abban az időszakban valahogy gyenge volt a forgalom. Lelkesítésként mondtam neki, hogy én azonnal rendelek egy tortát. Igaz, hogy majd csak 2 hónap múlva esedékes, de legalább így biztos nem fogom elfelejteni a nejem születésnapját, egyébként pedig legalább lesz, aki megcsinálja. Az ilyen alkalmak tipikus precedense, hogy az utolsó pillanatban kell rohangálni utána. És a teszkó polcain sem sorakoznak olyan iszonyat választékban a vegatorták 😉 Szóval telt-múlt az idő, amikor is az ismerősöm bejelentette, hogy jó hírek vannak a házuk tájékán. A felesége ugyanis annyira rosszul van a szagoktól, hogy szinte lábra se tud állni. Hány, émelyeg, meg ami olyankor lenni szokott. Nem, a kovászos uborka utáni vágyódás még nem, de bizonyára annak is eljön az ideje 🙂 A naptáramra pillantottam, és rögtön kivert a veríték. Természetesen örültem a hírnek, de minthogy a témával kapcsolatban nekem is voltak érdekeltségeim, óvatosan rákérdeztem “ééés akkor tortákat sem süt…?”. “Ilyen állapotban esély sincs rá”, hangzott a válasz. Az izgalmam a tetőfokára hágott. Az említett ünneptől már csak két nap választott el. Ja, és ez a beszélgetés az év legnagyobb Krisna-völgyi fesztiváljának kellős közepén zajlott, aminek másnapján csak 24 órán keresztül alvó tortakészítőket találni közel, s távol. Szembesülnöm kellett a ténnyel, miszerint vagy megsütöm én magam, vagy világgá megyek. A dolgomat még az is nehezítette, hogy egy két napos közösségfejlesztő szeminárium előtt álltam, a többi “apróságról” pedig ne is beszéljünk. Valahogy kezdtem beérezni, hogy ezen alkalomból a szeretet és hála kifejezéséhez komolyabb energiákat kell felszabadítanom a már igen csak merülőben lévő tartalékaimból. Ilyen körülmények között őrült keresgélések eredményeképpen találtam rá Hémangi anya csodálatosan egyszerű, és leírhatatlanul fenséges csokitorta receptjére. A többi pedig már szinte gyerekjáték volt. Egy hosszú éjszaka rövid alvással, múrtiimádat félálomban, reggelifőzés mellett torta kenegetés, valamint egy nap kómában eltöltött szeminárium. Így utólag azt kell mondanom, megérte. A kapcsolatépítés eredményeit szem előtt tartva minden bizonnyal. És tulajdonképpen a szemináriumon hallottak lényege is ez volt. A sikeres közösség alapja a személyes kapcsolatokban, és a jó barátságokban  rejlik. Miért ne kezdené az ember otthon 😉

Osztálytalálkozó

Egy kedves ismerősömmel váltottam néhány szót a konyhában. Említette, hogy két napra elutazik. Ez azért volt furcsa, mert az évben csak kétszer szokta elhagyni Krisna-völgyet egy-egy napra. Húsvétkor, és karácsonykor. Mondta, hogy érettségi osztálytalálkozójuk lesz. Az 50 éves. Első gondolatom rögtön az volt, vajon hányan élnek még abból az osztályból. A válaszból megtudtam, hogy a 24-ből mindössze négyen hagyták el a testüket. Érdekességként megjegyzem, kb 2 hete kaptam egy üzenetet, miszerint nekünk is most lesz a 25 éves érettségi osztálytalálkozónk. Még soha nem voltam osztálytalálkozón. Nem csak érettségin, semmilyenen. Igazából nagyon szeretem az ilyen összejöveteleket. Hogy kivel mi történt az évek alatt? Hogyan változott a személyiségük stb? De valahogy a 15-20 osztálytalálkozóból egyre sem jutottam el. Játszadoztam a gondolattal, vajon mit mondanék magamról a rám eső 5 perces beszámolón. Hogy sikeres, boldog ember vagyok, úgy sem hinnék el. De igazából mit is jelent a boldogság? Bizonyára mindenkinek egy kicsit mást. És akkor még nem beszéltünk a lelki boldogságról. Mert hiszen ha elfogadjuk, ha nem, mi örökké tudatos, boldog lelki lények vagyunk. Ezt önmagában megérteni már fél siker. De térjünk vissza az anyagi boldogsághoz. Eszembe jutott Judhisthira király válasza a gyilkos tónál, amit a testvéreit elpusztító Jaksának adott a 97. kérdésére: “- Ki boldog ebben a világban? Judhisthira összetette kezét, s így felelt: – Boldog az, aki nem tartozik senkinek, nem kell elhagynia otthonát, és szerény élelemmel is beéri saját otthonában.” E válasz alapján talán még én is labdába rúghatok. A közelmúlt balesete kapcsán sikerült némi adósságot kreálni, de szerencsére csak az anyukámnak tartozom, és elvileg azt is kifizeti a biztosító. Az otthonomat nagyon ritkán kell elhagynom. Főleg amikor dolgozni megyek, és az is kevesebb mint 3 percre van tőlünk gyalogosan. A szerény élelemmel kapcsolatban még vannak hiányosságok. A cukorról például sajnos ezidáig sem sikerült lemondani, de ha beüt a sokak által jövendölt gazdasági összeomlás, szerintem azt a lécet is sikerül megugrani. Egy bráhmanának lételeme az édesség, viszont amíg van méz nagy baj nem lehet 😉

Mi is zöldülünk III. – Hogyan mosunk hamulúggal?

Hogyan mosunk hamulúggal?
A nejem elhatározta, hogy közkincsé teszi hamulúgos mosási tapasztalatait. Ime: “1 dl hamut
forrázokle 9 dl vízzel. Ha mosásra használjuk, nem szabad főzni, mert akkor nagyon erős
lesz. 20 l vízhez adok 3 dl lúgot. A leforrázott hamut 3 napig kell áztani. Megjegyzem,
minél tovább ázik, annál erősebb lesz. Ami nem engedi a színét, azt áztatom, aminek jön a
színe azt csakmosom. Gyapjút egyáltalán nem szabad lúggal mosni. Az öblítőlébe, hogy a
szagot elvegye és fertőtlenítsen, kell tenni 1 csipet citromsavat, vagy 1-2 csepp ecetet,
vagy 1 csipet szódabikarbónát. A harmadik lébe lehet tenni 3-4 csepp illóolajat.  Erre a
mosásra is igaz, hogy néha a mosószert érdemes váltogatni. Lehet pl. mosószódára vagyis
hortobágyi sziksóra, a mosó dió magyar változatára, a vadgesztenyére, vagy a szappanfű
gyökerére. A lúggal mosás egyik meglepő velejárója, hogy nem habzik. Először kicsit furcsa,
de meg lehet szokni.” Ez a kézimosásos verzió. Ha van tapasztalat mosógépes mosással,
szíveseA nejem elhatározta, hogy közkincsé teszi hamulúgos mosási tapasztalatait. Ime: “1 dl hamut

A nejem elhatározta, hogy közkincsé teszi hamulúgos mosási tapasztalatait. Ime: “1 dl hamut forrázok le 9 dl vízzel. Ha mosásra használjuk, nem szabad főzni, mert akkor nagyon erős lesz. 20 l vízhez adok 3 dl lúgot. A leforrázott hamut 3 napig kell áztani. Megjegyzem, minél tovább ázik, annál erősebb lesz. Ami nem engedi a színét, azt áztatom, aminek jön a színe azt csakmosom. Gyapjút egyáltalán nem szabad lúggal mosni. Az öblítőlébe, hogy a szagot elvegye és fertőtlenítsen, kell tenni 1 csipet citromsavat, vagy 1-2 csepp ecetet, vagy 1 csipet szódabikarbónát. A harmadik lébe lehet tenni 3-4 csepp illóolajat.  Erre a mosásra is igaz, hogy néha a mosószert érdemes váltogatni. Lehet pl. mosószódára vagyis hortobágyi sziksóra, a mosó dió magyar változatára, a vadgesztenyére, vagy a szappanfű gyökerére. A lúggal mosás egyik meglepő velejárója, hogy nem habzik. Először kicsit furcsa, de meg lehet szokni.” Ez a kézimosásos verzió. Ha van tapasztalat mosógépes mosással, szívesen megosztjuk 🙂

Mi is zöldülünk II.

Hamulúgos történetünk még nem ért véget. A kézzel mosás két gyerek mellett még hamulúggal sem leányálom, hát még anélkül. Régóta töröm a fejem, hogy hogyan tudnám megkönnyíteni a nejem dolgát. Egy 4 l-es mosdókagyló és egy kád nem a legjobb párosítás erre a módszerre. Hogy úgy mondjam, nem túl hát- illetve derékkímélő. Kérdésemre az Ikea egyik dupla medencés mosogatója adta meg a választ. Beépítés után a feleségem zseniális ötletnek találta. Beépítés közben nekem más volt a véleményem. Az Ikeás szerelvény nem stimmelt össze az általános szabvánnyal. Kezdtem én is megzöldülni. Kétségbeesésemben a Lajost, Krisna-völgy szuperezermesterét hívtam segítségül. Természetesen nem ért rá, de véleményét, hogy az Ikeás cuccokat utálja, mint a…, már a telefontban megosztotta velem. Szóval aznap nem sikerült a csere. Kellett egy csőszűkítő. Mi persze addig sem akartunk mosdókagyló nélkül lenni, így párnapig még energiatakarékosabban használtuk, mint előzőleg terveztük. A használt szennyvizet az új mosdókagylóból egy vödörbe fogtuk fel, amivel végül még a wc-t is leönthettük.

Mi is zöldülünk


A feleségem pár hónapja rákapott a hamulúggal valómosásra. Az ilyenfajta mosásnak Krisna-völgyben kb. 8 éve volt nagy reneszánsza. Én már akkor is elhatároltam magam tőle. A mosástól tulajdonképpen a mai napi elhatárolom magam. A feleségemet viszont annál inkább biztatom e tevékenységre. Nos, a net-en talált valami hamulúgos receptet, amit az ő elképzelése is be tudott fogadni, korábban ugyanis az “úttörő” hamulúggal mosók 60 literes hordókban áztatták a hamut, ami már önmagában is sokkoló. Szóval a talált recepthez elég két dunsztos üveg, amit felváltva használ az ember, így minden napra jut 1 üveg lúg. Megjegyzem, ezt a technikát olyan ruhák mosására érdemes használni, amiknek nem árt az erős fehérítő hatás. Ja, igen, a recept mosógépes mosásra íródott, de nálunk a kézi mosásnál is működik. Persze,  érdemes gumikesztyűs kézzel bánni a lúggal. A nejem egy idő után megjegyezte, hogy szinte lelkiismeretfúrdalása van, hogy idáig nem mosott hamulúggal. Gyors, fehérít, és szinte ingyen van 🙂

Naru vendégei

Naru ma vendégeket fogadott.

Így az óvodai hancúrozás délután is folytatódhatott.

Estére pedig már altatóra sem volt szükség. No, nem mintha máskor kellene, viszont így a lakásban föl-alá rohangálás feladata nem az anyut terhelte. Teher persze ettől függetlenül is volt bőven. Ő is könnyen elaludt 😉