A legvidámabb tavaszi fesztivál

image

Pár hete az oltáron tevékenykedtem, mikor is a gyertyafénynél néhány agyagedényre lettem figyelmes. Hosszas töprengés után beugrott, mi célt szolgálnak az eszközök. Tavasszal kezdődik a holi-szezon.
image

A templomszobában is megemlékezünk e nevezetes eseményről, természetesen lebutított formában. Színből csak kétféle van, az is jócskán felhígítva liszttel. A festékeket nem egymásra dobáljuk, hanem az Uraknak történő felajánlás után egy kidobó edénybe tesszük. Olykor olykor azért akad páciens, aki heves vérmérsékletének, és a kedvtelésre való emlékezésből adódó elragadtatásnak köszönhetően a kezébe tartott festékkel más irányba indul, mint a kidobó edény 😀
image
Indiában maga az ünnep jóval rövidebb, és intenzívebb.

image
És az sem ritka, hogy a gyanútlan járókelőt komoly meglepetés éri a következő utcasarkon 😀
image

Persze, Krisna-völgyben is akadnak az eredeti holit idéző pillanatok, de terjedelmét és természetét tekintve még ezekből is árad visszafogottság és a béke.
image
A béke, a nyugalom és a vidámság pedig pontosan addig tart, amíg az ember rá nem eszmél, hogy az öltözet ruháját ki is kéne mosni. A bölcsek ezzel kapcsolatban valójában két járható utat ismernek. Vagy rögtön kidobják a kukába, vagy egy alapos mosás után elteszik a következő holira.
image

Mellesleg a mi Krisnánk ruhatárában is akad egy szett holis ruha. Ma is ebbe öltözött 🙂 Mondjuk, az Ő ruháját koszos színfoltok helyett az eredeti kedvtelést ábrázoló gyönyörű selyemfestmények tarkítják. Abban az időben még a festék is sokkal közelebb állt a valósághoz, mint mostanság.
image

A festékgyárakban előállított úgymond kemikáliák helyett a finomabbnál finomabb illatú virágporok szolgáltak “harci eszköz” gyanánt.
image

Szintén a napokban hallottam arról a woodstock-hoz hasonlatos rockfesztiválról, melynek a központi eleme a holi.
image

Európában az idén a “Festival of colors” rendezvényt több helyszínen is megtartják. Lentebb pedig egy megdöbbentő video klip látható, ha jól sejtem, egy 2012-es fesztiválról. Számomra a megdöbbentő leginkább az volt benne, hogy milyen csodálatos az, amikor összhangban csinál valamit több ezer ember 🙂

Ártatlan gyermeki humor

A nejem már régóta küzd a szobánkat ellepő különféle hangyapopulációkkal. A szoba különböző zugaiban más-más nemzetség él. Vannak kicsik, nagyok, veszélyesek, és kevésbé veszélyesek. Ma ebéd után az asszony épp az asztal alatt söpört össze, miközben megjegyezte, hogy az ott élő hangyák egyáltalán nem zavarják. Csak összeszedik a morzsát, és mennek a dolgukra. Szinte már családtagnak tekinti őket. “Csak összetakarítanak, és kész.” Mikor a nejem kiment, Naru megszólalt: “Ezek anyukahangyák, ugye?”  Elmosolyodtam, ezzel együtt egy kicsit sértve is éreztem magam, mivel ezek szerint Naru úgy gondolja, hogy az apukák nem szoktak takarítani. Megjegyzem, azért találtam némileg igazságtalannak a kijelentést, mert pl. ma is egész nap takarítottam, főztem, mosogattam. Ezt persze Naru nem láthatta, mert akkor vagy még aludt, vagy nem volt ott, mivel a takarítás zöme a szolgálatommal függ össze. Na mindegy. Gondoltam, azért én is próbára teszem őt, vajon mit ért ebből az egészből. Kis idő múlva megkérdeztem tőle: “Naru, ha te felnőtt leszel, apuka, vagy anyuka leszel?” Naru meglepődött a kérdés hallatán. Hosszasan gondolkozott. Rám meresztette jóindulatot sugárzó szemét, majd kislányos zavarában így válaszolt: “Kakaaaaa!!!” és elnevette magát :DDD

Ártatlan gyermeki humor

A nejem már régóta küzd a szobánkat ellepő különféle hangyapopulációkkal. A szoba különböző zugaiban más-más nemzetség él. Vannak kicsik, nagyok, veszélyesek, és kevésbé veszélyesek. Ma ebéd után az asszony épp az asztal alatt söpört össze, miközben megjegyezte, hogy az ott élő hangyák egyáltalán nem zavarják. Csak összeszedik a morzsát, és mennek a dolgukra. Szinte már családtagnak tekinti őket. “Csak összetakarítanak, és kész.” Mikor a nejem kiment, Naru megszólalt: “Ezek anyukahangyák, ugye?”  Elmosolyodtam, ezzel együtt egy kicsit sértve is éreztem magam, mivel ezek szerint Naru úgy gondolja, hogy az apukák nem szoktak takarítani. Megjegyzem, azért találtam némileg igazságtalannak a kijelentést, mert pl. ma is egész nap takarítottam, főztem, mosogattam. Ezt persze Naru nem láthatta, mert akkor vagy még aludt, vagy nem volt ott, mivel a takarítás zöme a szolgálatommal függ össze. Na mindegy. Gondoltam, azért én is próbára teszem őt, vajon mit ért ebből az egészből. Kis idő múlva megkérdeztem tőle: “Naru, ha te felnőtt leszel, apuka, vagy anyuka leszel?” Naru meglepődött a kérdés hallatán. Hosszasan gondolkozott. Rám meresztette jóindulatot sugárzó szemét, majd kislányos zavarában így válaszolt: “Kakaaaaa!!!” és elnevette magát :DDD

Szereplésünk a közös tanácsadói programon

Szóval akkor ez volt a mi részvételünk. A képregény java még hátra van. Ha lesz rá igény, a többit is fölküzdöm valahogy a netre. Egyébként érdemes a bemutatót teljes képernyős méretben nézni. Anélkül a szövegek egy része lemarad. Hihetetlen, hogy nincs egy szimpla ingyenes képmegosztó :-!

A részeges fivérek … on PhotoPeach