A legvidámabb tavaszi fesztivál

image

Pár hete az oltáron tevékenykedtem, mikor is a gyertyafénynél néhány agyagedényre lettem figyelmes. Hosszas töprengés után beugrott, mi célt szolgálnak az eszközök. Tavasszal kezdődik a holi-szezon.
image

A templomszobában is megemlékezünk e nevezetes eseményről, természetesen lebutított formában. Színből csak kétféle van, az is jócskán felhígítva liszttel. A festékeket nem egymásra dobáljuk, hanem az Uraknak történő felajánlás után egy kidobó edénybe tesszük. Olykor olykor azért akad páciens, aki heves vérmérsékletének, és a kedvtelésre való emlékezésből adódó elragadtatásnak köszönhetően a kezébe tartott festékkel más irányba indul, mint a kidobó edény 😀
image
Indiában maga az ünnep jóval rövidebb, és intenzívebb.

image
És az sem ritka, hogy a gyanútlan járókelőt komoly meglepetés éri a következő utcasarkon 😀
image

Persze, Krisna-völgyben is akadnak az eredeti holit idéző pillanatok, de terjedelmét és természetét tekintve még ezekből is árad visszafogottság és a béke.
image
A béke, a nyugalom és a vidámság pedig pontosan addig tart, amíg az ember rá nem eszmél, hogy az öltözet ruháját ki is kéne mosni. A bölcsek ezzel kapcsolatban valójában két járható utat ismernek. Vagy rögtön kidobják a kukába, vagy egy alapos mosás után elteszik a következő holira.
image

Mellesleg a mi Krisnánk ruhatárában is akad egy szett holis ruha. Ma is ebbe öltözött 🙂 Mondjuk, az Ő ruháját koszos színfoltok helyett az eredeti kedvtelést ábrázoló gyönyörű selyemfestmények tarkítják. Abban az időben még a festék is sokkal közelebb állt a valósághoz, mint mostanság.
image

A festékgyárakban előállított úgymond kemikáliák helyett a finomabbnál finomabb illatú virágporok szolgáltak “harci eszköz” gyanánt.
image

Szintén a napokban hallottam arról a woodstock-hoz hasonlatos rockfesztiválról, melynek a központi eleme a holi.
image

Európában az idén a “Festival of colors” rendezvényt több helyszínen is megtartják. Lentebb pedig egy megdöbbentő video klip látható, ha jól sejtem, egy 2012-es fesztiválról. Számomra a megdöbbentő leginkább az volt benne, hogy milyen csodálatos az, amikor összhangban csinál valamit több ezer ember 🙂

Ártatlan gyermeki humor

A nejem már régóta küzd a szobánkat ellepő különféle hangyapopulációkkal. A szoba különböző zugaiban más-más nemzetség él. Vannak kicsik, nagyok, veszélyesek, és kevésbé veszélyesek. Ma ebéd után az asszony épp az asztal alatt söpört össze, miközben megjegyezte, hogy az ott élő hangyák egyáltalán nem zavarják. Csak összeszedik a morzsát, és mennek a dolgukra. Szinte már családtagnak tekinti őket. “Csak összetakarítanak, és kész.” Mikor a nejem kiment, Naru megszólalt: “Ezek anyukahangyák, ugye?”  Elmosolyodtam, ezzel együtt egy kicsit sértve is éreztem magam, mivel ezek szerint Naru úgy gondolja, hogy az apukák nem szoktak takarítani. Megjegyzem, azért találtam némileg igazságtalannak a kijelentést, mert pl. ma is egész nap takarítottam, főztem, mosogattam. Ezt persze Naru nem láthatta, mert akkor vagy még aludt, vagy nem volt ott, mivel a takarítás zöme a szolgálatommal függ össze. Na mindegy. Gondoltam, azért én is próbára teszem őt, vajon mit ért ebből az egészből. Kis idő múlva megkérdeztem tőle: “Naru, ha te felnőtt leszel, apuka, vagy anyuka leszel?” Naru meglepődött a kérdés hallatán. Hosszasan gondolkozott. Rám meresztette jóindulatot sugárzó szemét, majd kislányos zavarában így válaszolt: “Kakaaaaa!!!” és elnevette magát :DDD

Ártatlan gyermeki humor

A nejem már régóta küzd a szobánkat ellepő különféle hangyapopulációkkal. A szoba különböző zugaiban más-más nemzetség él. Vannak kicsik, nagyok, veszélyesek, és kevésbé veszélyesek. Ma ebéd után az asszony épp az asztal alatt söpört össze, miközben megjegyezte, hogy az ott élő hangyák egyáltalán nem zavarják. Csak összeszedik a morzsát, és mennek a dolgukra. Szinte már családtagnak tekinti őket. “Csak összetakarítanak, és kész.” Mikor a nejem kiment, Naru megszólalt: “Ezek anyukahangyák, ugye?”  Elmosolyodtam, ezzel együtt egy kicsit sértve is éreztem magam, mivel ezek szerint Naru úgy gondolja, hogy az apukák nem szoktak takarítani. Megjegyzem, azért találtam némileg igazságtalannak a kijelentést, mert pl. ma is egész nap takarítottam, főztem, mosogattam. Ezt persze Naru nem láthatta, mert akkor vagy még aludt, vagy nem volt ott, mivel a takarítás zöme a szolgálatommal függ össze. Na mindegy. Gondoltam, azért én is próbára teszem őt, vajon mit ért ebből az egészből. Kis idő múlva megkérdeztem tőle: “Naru, ha te felnőtt leszel, apuka, vagy anyuka leszel?” Naru meglepődött a kérdés hallatán. Hosszasan gondolkozott. Rám meresztette jóindulatot sugárzó szemét, majd kislányos zavarában így válaszolt: “Kakaaaaa!!!” és elnevette magát :DDD

Szereplésünk a közös tanácsadói programon

Szóval akkor ez volt a mi részvételünk. A képregény java még hátra van. Ha lesz rá igény, a többit is fölküzdöm valahogy a netre. Egyébként érdemes a bemutatót teljes képernyős méretben nézni. Anélkül a szövegek egy része lemarad. Hihetetlen, hogy nincs egy szimpla ingyenes képmegosztó :-!

A részeges fivérek … on PhotoPeach

Háborús szituációk kezelése

A filmen és az idézetben található megoldások családi környezetben is alkalmazhatók 😉

Egy ilyen kormány nem képes útját állni a bűnös életből származó visszahatásoknak, vagyis a háborúknak, a járványoknak, az éhínségnek, a földrengéseknek és az ehhez hasonló csapásoknak. A természet törvénye szerint ha megszegjük Isten törvényét (melyet a Bhagavad-g¦t§ dharmasya gl§ni¤nak nevez, engedetlenségnek a természet törvényeivel vagy Istennel szemben), nyomban szigorú büntetésben lesz részünk a hirtelen kirobbanó háborúk formájában. Nemrégiben India és Pakisztán között dúlt háború. Tizennégy napja alatt tömérdek emberélet és pénz veszett el, és az egész világon zavart okozott. Ezek a bűnös élet visszahatásai. A KĄ˘Ła-tudatos mozgalomnak az a célja, hogy az embereket tisztává és tökéletessé tegye. Még ha csak részben tisztulunk meg a KĄ˘Ła-tudat kifejlesztésével, akkor is csökkenni fog a kéj és a mohóság, az emberek anyagi betegsége, ahogy azt a Bh§gavatam írja (na˘±a-pr§ye˘v abhadre˘u). Ezt pusztán a Ľr¦mad-Bh§gavatam tiszta üzenetének, a KĄ˘Ła-tudatnak a terjesztésével lehetővé tehetjük. A hatalmas kereskedelmi és ipari cégek több ezer rúpiát fordítottak a védelmi alapra, ami puskapor formájában csak elégeti a pénzt, de amikor arra kérjük őket, hogy járuljanak hozzá nagyvonalúan a KĄ˘Ła-tudatos mozgalom fejlesztéséhez, vonakodnak. Ilyen körülmények között a világ mindig szenvedni fog az ehhez hasonló zendülésektől és háborúktól, amelyek annak a következményei, hogy az emberek nem KĄ˘Ła-tudatosak.

“Épp ma olvastam Bombay napilapjaiban, hogy a kormány a szesztilalmi törvény eltörlésére készül. Gandhi együtt-nem-működési mozgalma óta Bombayban szesztilalom volt érvényben, s az emberek nem ihattak. Sajnos azonban az emberek annyira leleményesek, hogy egyre több pálinkát kezdtek főzni illegálisan, s bár nyilvánosan, az üzletekben nem árusítják, a nyilvános illemhelyeken és az ehhez hasonló szokatlan helyeken mindenhol szeszes italt mérnek. A kormány képtelen volt meggátolni a törvénytelen csempészést, ezért úgy határozott, hogy alacsonyabb áron állít elő szeszesitalokat, hogy az emberek közvetlenül az államtól vegyék meg azt az alkoholmennyiséget, amire vágynak, s ne a nyilvános illemhelyeken szerezzék be. A kormánynak nem sikerült kigyógyítania polgárait a bűnös életből, ezért hogy ne veszítsék el az adókat, amelyekkel a kincstárat feltöltik, elhatározták, hogy szeszesitalokat fognak gyártani, hogy ellássák az embereket, akik arra vágynak.      Egy ilyen kormány nem képes útját állni a bűnös életből származó visszahatásoknak, vagyis a háborúknak, a járványoknak, az éhínségnek, a földrengéseknek és az ehhez hasonló csapásoknak. A természet törvénye szerint ha megszegjük Isten törvényét (melyet a Bhagavad-gítá dharmasya glánihnak nevez, engedetlenségnek a természet törvényeivel vagy Istennel szemben), nyomban szigorú büntetésben lesz részünk a hirtelen kirobbanó háborúk formájában. Nemrégiben India és Pakisztán között dúlt háború. Tizennégy napja alatt tömérdek emberélet és pénz veszett el, és az egész világon zavart okozott. Ezek a bűnös élet visszahatásai. A Krisna-tudatos mozgalomnak az a célja, hogy az embereket tisztává és tökéletessé tegye. Még ha csak részben tisztulunk meg a Krisna-tudat kifejlesztésével, akkor is csökkenni fog a kéj és a mohóság, az emberek anyagi betegsége, ahogy azt a Bhágavatam írja (nasa-práyesv abhadresu). Ezt pusztán a Srímad-Bhágavatam tiszta üzenetének, a Krisna-tudatnak a terjesztésével lehetővé tehetjük. A hatalmas kereskedelmi és ipari cégek több ezer rúpiát fordítottak a védelmi alapra, ami puskapor formájában csak elégeti a pénzt, de amikor arra kérjük őket, hogy járuljanak hozzá nagyvonalúan a Krisna-tudatos mozgalom fejlesztéséhez, vonakodnak. Ilyen körülmények között a világ mindig szenvedni fog az ehhez hasonló zendülésektől és háborúktól, amelyek annak a következményei, hogy az emberek nem Krisna-tudatosak.”